Az Európai Központi Bank kamatemelései már a célegyenesben vannak - mondta Luis de Guindos, az EKB alelnöke egy olasz lapnak, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek stresszt okozhatnak a bankok eszközminőségében, még akkor is, ha a mutatók eddig egészségesek maradtak, és egyelőre a magasabb kamatmarzs bőven kompenzálja a bankokat a nemteljesítő hitelek kezdeti emelkedéséért.
A rezsiemelkedés, a vágtató infláció és a gazdasági recesszió ellenére nem emelkedett érdemben a bedőlt háztartási hitelek állománya a bankoknál 2022 végéig. Az MNB kedden közzétett adatai szerint mindössze 1,5 százalékuk volt 90 napon túl késedelmes, a követelésvásárlói piac ennek megfelelően továbbra is „száraz”. A törlesztési moratóriumnak a lakossági hitelek 3%-át érintő 2022 végi megszűnése, a munkanélküliség emelkedése és a törlesztési képességet rontó magas infláció okozhat még azonban negatív fejleményeket a következő negyedévekben. A témával május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Vágtató infláció ide, energiaválság oda, semmi nem látszódik egyelőre a magyarok anyagi helyzetének romlásából a korábban BAR-listának, ma KHR-nek hívott központi hitelinformációs rendszer decemberi számain, mint ahogy a szeptemberi banki nemteljesítési statisztikákon sem. Sőt: utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság legelején tartottak számon olyan kevés mulasztást a lakossági KHR-ben, mint 2022 legvégén. A bankok lakossági hiteleinek mindössze 1,5%-a számít 90 napon túl késedelmesnek, idén azonban nagyon nehéz lesz elkerülni a helyzet romlását.
Alaptalanul keltenek reményeket a devizahitelesekben a Kúria közelmúltbeli ítéletéhez kötődő olyan megnyilatkozások, amelyek szerint a hibás közjegyzői okiratok miatt a nehéz helyzetbe került adósok mentesülhetnek a végrehajtás alól – közölte a Portfolio-val Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke (képünkön). A Kúria ítélete egyedi esethez kötődik, és az adós számára legjobb esetben is csak átmeneti haladékot adhat, mert az eljárás újraindítható.
„Az még létezett?” – kapták fel a fejüket sokan, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (képünkön) kedden bejelentette, hogy december 31-e után nem hosszabbítja meg a kormány a koronavírus-válság miatt bevezetett törlesztési moratóriumot. Amely egyébként egész Európa legtartósabb és legnagyvonalúbb hitelmoratóriuma volt, de már csak a lakossági hitelek 3%-a és a vállalatiak 1%-a maradt benne. A kivezetés időzítése tökéletes ahhoz, hogy a lehető legkevésbé fájjon, illetve ne ez a lépés fájjon igazán a hazai hiteladósok társadalmának és a bankszektornak a jövő évben.
A kamatkörnyezet erőteljese emelkedése miatt felértékelődött a likviditásmenedzsment jelentősége a cégeknél, és egyre nagyobb versenyelőnyt jelent a vevői számlák és a szállítói kötelezettségek megfelelő kezelése. Hogy milyen tanulságok vonhatók le e téren a késedelmes fizetésről szóló statisztikákból, azt az EOS mai sajtóeseményén ismertették. Elhangzott az is, hogy a rezsiemelkedés hatásait még nem tapasztalják a követeléskezelők, de az már látható, hogy mikrovállalkozások hiteleinél és a lakossági fogyasztási hitelek esetében több lesz a nem teljesítő hitel, mint eddig.
A vágtató infláció és az energiaárak drámai megugrása miatt a bankszektor és a követeléskezelői piac is a nemteljesítő hitelek arányának megemelkedésére számít a következő negyedévekben, a legnagyobb kérdés ennek mértéke lesz. Az adósok döntő többsége immár törlesztési és árverezési moratórium nélkül, a bankok historikusan alacsony nemteljesítési aránnyal, a követeléskezelők pedig kiszáradt hitel-adásvételi piac mellett néznek elébe a helyzet romlásának.
A követeléskezelők még nem érzékelik, hogy a hitelmoratórium részleges megszűntetése miatt nőtt volna a nemfizető adósok aránya. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint az első, jelentősebb nemfizetési hullámra a nem fixált kamatozású hitelek kamatainak drámai megemelkedése miatt lehet majd számítani. Véget ért az árverési és kilakoltatási moratórium is, amelynek kapcsán a bírósági végrehajtók jelenleg a régi elmaradásokat dolgozzák fel.
Ritkán olyan izgalmas az MNB negyedévente megjelenő Hitelezési felmérése, mint a legújabb, amelynek eredményeit pénteken mutatták be a jegybank szakértői. A bankok az MNB-nek adott válaszaik alapján a hitelkereslet visszaesésére, a hitelezési feltételek szigorítására, a beruházási célú hitelek súlyának csökkenésére és a hitelportfóliójuk minőségének a romlására számítanak. Az egyre sötétebb kilátások mögött nagy arányban az infláció, az emelkedő kamatkörnyezet és legfőképpen az energiaválság áll.
A gazdasági válság miatt egyre több vállalat tart attól, hogy a késő fizetések miatt veszélybe kerül a működésük. Európában a legtöbb cég jogi végrehajtásokkal küzdene a kintlévőségek ellen, ám az ilyen eljárások költségesek, hosszadalmasok és az eredményük is bizonytalan.
Nem teljesítő követeléseket értékesített az Intesa Sanpaolo - számolt be a Reuters.
Növekedési gátat jelentenek a magyar cégek számára a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet.
Június 15-ével, szerdával újrakezdődhetnek Magyarországon a lakásárverések és a kilakoltatások, miután a kormány nem hosszabbította meg az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzeti moratóriumot. Mivel a törlesztési moratóriumban a lakossági hiteladósok legsérülékenyebb 5%-a és a vállalatiak 2-3%-a még június 30-áig biztosan benne van, a nem teljesítő hitelek aránya pedig alacsony (1,5%) a bankoknál, a következő 3-4 hónapban még kevés banki adóst fenyeget közvetlenül a végrehajtás réme.
Olaszország fontolgatja annak az állami garanciaprogramnak a szigorítását és egyben a meghosszabbítását, amelynek célja, hogy segítsen a bankoknak leírni a nem teljesítő vagy késedelmes hiteleit – írja a Reuters.
A lakossági nem teljesítő hitelek inkább 2024-ben, míg a vállalati nem teljesítő hitelek már 2023-ban tetőzhetnek Magyarországon – mondták el várakozásaikat a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának nem teljesítő hitelekről szóló panelbeszélgetésének résztvevői. A szakértők szerint sok minden hatással lehet a fizetési hajlandóságra, de kiemelték a munkanélküliség és a reáljövedelem alakulását.
2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak. A COVID-válság hatása még kissé érződik, viszont a háború hatásai még nem gyűrűztek be egészen Magyarországra, emiatt idén várhatóan már nem áll vissza a járvány előtti jólét.
Vezérigazgatót és kelet-európai igazgatót váltott a nemzetközi EOS Csoport.
Mivel eltérő értelmezések láttak napvilágot a családi szja-visszatérítés összegének végrehajtó általi lefoglalhatóságával kapcsolatban, megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is.
2015 óta csökken, 2021 végére pedig 13 éves mélypontra, 926 ezerre esett a fennálló lakossági mulasztások száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), köszönhetően a törlesztési moratóriumnak, amely a lakossági hiteladósok legkiszolgáltatottabb 5 százalékát védi egészen 2022 közepéig. Becslésünk szerint még így is mintegy félmillió lakossági adós lehet a régen BAR-listának nevezett rendszerben.
Mintegy 2,2 milliárd eurónyi fedezett és fedezetlen nem teljesítő hitelét értékpapírosította az UniCredit az olasz állami GACS garanciaprogram közreműködésével – írja a Reuters.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
